Valahogy, mostanában annyival felszabadultabban érzem magam. Nem tudom leírni, hogy miért, de annyira boldog vagyok. Részben Nozimnak köszönhetem. Részben pedig Mikarunak... Rájöttem, hogy valójában tényleg hasonlíthatok rá, mind külsőleg, mind belsőleg. Külsőleg ugyan én nem mondanám magamról, hogy baazd tiszta Mikaru O_O ... De elég sokan mondják, kezdenek engem is meggyőzni. Nem tudom. Maradni akarok még ebben a csodálatos álomban, ahol minden annyira gyönyörű. Nyoma sincs a szomorúságnak. Azt hiszem sikerült megkeresnem azt a bizonyos optimistaság szemüvegét. Nagyon remélem, hogy ez sokáig így is marad.